...megjöttünk az orvostól. Első körben szeretném közhírré tenni, hogy gyermekem jól van, szépnek és egészségesnek látszik, a szivecskéje szabályos ritmust ver, a magzatvíz átlagos mennyiségű, a mérete alapján pontosan akkora, amekkorának gondolom (tehát 20 hetes). Ez tehát a lényeg, és ettől már letörölhetetlen vigyor van a képemen, amióta csak kiléptünk a rendelőből.

Mondtam a doktorbácsinak, hogy bár nem ez a legfontosabb, de ha esetleg meglátná, hogy milyen nemű, érdekelne minket. Nézte, nézte, újra és újra visszatért a területhez, de mindannyiszor csak az derült ki, hogy mivel a medencéjét az én medencecsontom mögé rejti, gyermekem szemérmes fajta, nem olyan magamutogató, mint az anyja. :)

A vicces az, hogy az utóbbi napokban többször beszélgettem vele, és mondtam neki, hogy remélem, minden rendben van vele, és mutassa meg a legfontosabb dolgokat a doktorbácsinak ügyesen és szépen. A végén mindig hozzátettem, hogy mutassa meg a nemét is, de rögtön mondtam neki azt is, hogy "tudod mit, édeske? csak akkor mutasd meg, ha akarod, a Papának és a Mamának mindegy, imádunk mindenképp".

Nos, ő a szemérem mellett döntött, nem mutogatta magát. Viszont nagy nehezen annyit sikerült kihámozni a képekből az orvosnak, hogy a lábainál van a köldökzsinór, ami ugye takarhat ezt is, azt is. A doki mégis inkább arra tippelt, hogy kislány lakik odabent, mert nem látott olyan kinövést, ami kukira emlékeztet. Ettől persze még előkerülhet a köldökzsinór kötegből majd hirtelen egy kukac is, de a dolgok jelen állása szerint a boszorkányok állnak nyerésre, akik egyöntetűen kislányt jósoltak nekem. :)

Szóval a legfontosabb dolgok rendben vannak, de a neméről és a nevéről majd később. Köszönöm a drukkokat mindenkinek, Hókuszpók pedig mehet virágért, hogy Heninek is még szebb legyen a napja! :D

Ölelek mindenkit! 
egy vigyorgós Ágnes :)