Bizony, eddig nagy hanggal mondhattam, amikor más anyák panaszkodtak, hogy én simán kapok levegőt, elvégre Lili keresztben fekszik, és nem nyom semmit olyan nagyon. Na, ennek tegnap vége lett. Most, hogy a kis popsiját feltolta a bordáimhoz, én is úgy kapkodok néha a levegőért, mint a partra vetett hal.

Amúgy most pontosan annyi idősnek látszik az ultrahangon a kisasszony, mint amekkora az elvárható, tehát igazi mintagyerek: 2412g a súlya (a 35 hetes babák átlagosan 2400g-osak), és bár az UH nem tud hosszúságot mérni, de mivel a súlya átlagos, szerintem a hossza is az lehet, így kb. 44cm "magas" lehet. Ha így megy tovább, a 38. héten, amikorra a császármetszést tervezzük, már 48cm hosszú és 3100g súlyú lesz, de addig etetni kell rendesen.

Hogy e feladatot maradéktalanul ellássam, a reggeli mákoskifli és tejecske után tízóraira kap egy banánt, ebédre tarhonyás husit, uzsonnára mandarint, a vacsira pedig valami sonkás szendvicset, mert estére mindig nagyon szereti a husikát. Érdekes, hogy én sosem szerettem reggelire édeset enni, de Lilinek nagyon bejön, imádja, ha kakaós csigával vagy mákoskiflivel indítunk. Az anyja ragadozó természete csak estére köszönt be nála, délben még sokszor nem kívánja a húst, de este felfalna bármit vagy bárkit egy kis husiért. A tej is ilyen furcsaság, mert azt is csak terhesen bírom meginni, ahogy az ásványvíz is azóta ízlik, mióta Lilivel várandós vagyok. Utóbbinak örülnék, ha így maradna, de a tej nem fog hiányozni! :) 

Viszont lassan el kell kezdenem magam leszoktatni az éjjel-nappal való csokizabálásról, mert most még ugyan itt van a kislányom alibinek, de már olyan reflexből nyúlok a csoki után, hogy félek, így maradok, és akkor aztán nem lesz egyszerű lefogyni. Pedig nagyon szeretném visszakapni a régi-régi alakomat, mert emlékeim szerint az igen dögös volt. :) És dögös anyukának lenni nagyszerű érzés lehet! :)))

Ákos születése után a terhesség alatt felszedett 16-17 kiló 3 hónap alatt elmúlt rólam, igaz, a terhesség előtt felkapott kilók nem akartak megmozdulni. Most abban bízom, hogy hátha majd a szoptatás segít a továbblendülésben, bár tudom, hogy alkati kérdés, van, aki fogy, van, aki hízik a szoptatástól. Remélem, én fogyok! :) Ráadásul most 12 kilót szedtem fel (eddig), és remélhetőleg a következő két és fél hétben már nem tudok még öt kilót (vagy többet) hozzáhízni. Na, de ezek másodlagos dolgok, csak úgy eszembe jutott. A lényeg természetesen LILI, és hogy ő rendben legyen, egészséges legyen. :) 

Amúgy van még egy érdekes hozadéka ennek a várandósságnak: elkezdtem "végrendelkezni". Nem, én sem szeretnék meghalni, de felmerült bennem a lehetőség, hogy mi van, ha... És szegény férjemnek elkezdtem mindent leírni a gyerek helyes ellátásáról. Attól kezdve, hogy mikor milyen recepteket kell kiváltani, egészen addig, hogy melyik gyógyszer mire való, hogyan használjuk a mosdatókrémet, mit kezdjünk a köldökcsonkkal, és milyen időközönként kell K-vitamint kapnia a gyereknek, mindent leírtam. Már egész dossziéja van szegénynek arról, hogy mit hogyan és merre. :) Lökött vagyok, nem vitás, de végső soron nekem is jól fog jönni ez a szépen összeszedett információ-özön, mert úgysem leszek teljesen magamnál a boldogságtól, ha Lili megszületik. :))