Döbbenetes, hogy egy olyan apró kis információ, mint az, hogy kislányunk van, milyen mértékben rendezi át az agyam...

Ági barátnőmmel beszéltem péntek este, elújságoltam neki a nagy hírt (ritkán jut gépközelbe, ezért inkább telefonon informáltam gyorsan). Nagyon örült, és kérdezte, hogy szerezzen-e nekem lányruhákat (neki két kisfia van, ahogy a legtöbb ismerősömnek). Mondtam, hogy szükségtelen, Ákos ruhácskái szerintem tökéletesen jók lesznek Lilinek is, én nem akarok most hirtelen átváltani rózsaszínbe, elvégre nem attól lesz egy lány lány, hogy milyen színű ruhában van. Sokat sejtetően csak annyit mondott nevetve, na, majd meglátod! 

És mit ad Isten, másnap reggel én már lányos anyukaként ébredtem. Hogy ez pontosan mit jelent? Például olyasmit, hogy reggel öltözésnél azt a fehér bugyit választottam, amin egy pink csík van. Aztán vásárlásnál választottam magamnak a kedvenc fogkefémből egy rózsaszín darabot. Utána pedig egy halványlila pizsamát, amin rózsaszín kis lepke is van, meg szívek, meg "love" felirat... A férjem úgy nézett rám, mintha most ismerkedne az érzéssel, hogy új felesége lett. Ez a színvilág eddig ugyanis totálisan kívül esett az érdeklődési körömön.

De most mit csináljak? Annyira rózsaszínben látom a világot, hogy egészen el vagyok varázsolódva. Azt hiszem, nem csoda, hogy mindenből ez a színvilág tetszik legjobban... Kíváncsi leszek, hogy ez valami múló szeszély-e, vagy tartós elmebaj... :D