Ma végre eljött a pihenés ideje. Döglöttünk a vadiúj nappalinkban boldogan, a tűz vidáman ropogott a kandallóban, odakint szakadt a hó, csudás volt minden. :) 

Egyedül Licsi babám volt ma egész nap "talpon", majd kiugrik a bőréből örömében, hogy az anyja végre pihen. :D Jól is teszi, hogy ilyen kis aktív, mert tegnap megint rám hozta a frászt. Reggel még ficergett ugyan, de egész délelőtt semmi, és én délre már magamon kívül voltam a pániktól. Kivert a víz, rosszul lettem, és utolsó mentőövként az AngelSounds készülékhez vonszoltam magam. Feltettem a fülhallgatót, bekapcsoltam a gépet, és szerencsére hamar meg is találtam a vágyott hangot, bumm-bumm-bumm-bumm... az én kis édesem szapora szívverését.

A pánik persze azonnal semmivé foszlott, de amíg tartott, tényleg nagyon rosszul voltam. Csak azzal nyugtatom magam, hogy Ákossal sosem voltam ilyen félős, és nem arról szól ez, hogy idegbeteg vagyok, csak arról, hogy ilyen tapasztalatokkal a hátam mögött nem könnyű minden körülmények között nyugodtnak maradni. Na de lényeg a lényeg: Licsi baba jól van, és ma már egész nap "rosszalkodik" odabent.

Most este pl. az ölembe vettem egy nagy könyvet, karácsonyi sütiket nézegettem benne. Véletlenül a hasamra tettem a könyv sarkát, mire az én édes kislányom olyat rúgott a könyvbe (és persze belém), hogy feljajdultam. Oké, tök igaza volt, elvégre nem könyvtámasz ő, de meglepett, milyen jól céloz! :D

Eddig azt mondogattam, hogy el vagyok havazva a sok teendő miatt, mára be vagyok havazva csak a hó miatt. Ez sokkal élvezetesebb dolog, azt hiszem, megyek is ajándékokat csomagolni, elvégre egy ilyen romantikus, téli estén, pár nappal karácsony előtt ez az ideális program! :))