Tegnap kaptam egy kis leszúrást a férjemtől. Hiába mondtam, hogy én bizony pihentem eleget, miután meglátta,  hogy elkészültek a macskás (szerinte gebemacskás) képek, a keret lefestve, képek bekeretezve, nem hitt nekem. Azt mondta, hogy rossz kislány vagyok, mert biztos egész nap fent voltam, hogy befejezhessem a gyerekszobába szánt képeket... Pedig nem is igaz! Nem voltam fenn egész nap! Alig több, mint fél napot voltam csak fenn. :) 

De elkészültek a képek, ez igaz. Szenzációsan ostoba kis fejük van a macskáimnak, azt hiszem, de szeretem őket. Lefotóztam Nektek, hogy lássátok Ti is, de nem lett túl éles a kép, mert vaku nélkül fényképeztem, hogy ne villanjon bele, így viszont kicsit életlen. De azért remélem, látható. Ha a képre kattintasz, nagyobb méretben is megnézheted:

Gebemacskáim három terepen élnek: az első a kertben, a második az utcán, a harmadik a szobában, igazi kis elkényeztetett dögként. Most, hogy készen vannak, lehet, hogy írok róluk mesét is, megihletődtem. :DD

De ma már tényleg pihenek, elvégre készen vagyunk mindennel. Készen vannak a macsekok (ezek nélkül ugyebár nem várhatja az ember rendesen a gyereket :D), tegnap még megejtettük a különböző apróságok beszerzését, amik még hiányoztak, kinéztük a végleges megoldást a gyerekülésre (mégis Brendonos lesz, mert ott találtunk egy egész elfogadható árút, ami úgy működik, hogy az alapja be van "betonozva" a kocsiba, a hordozórész pedig gyerekestül ki-bepattintható, így ha a kocsiban elalszik a gyerek, gond nélkül kiemelhető mindenestül, és bevihető a lakásba/áruházba/vendégségbe mittomén).

Szóval készen vagyunk mindennel, és várjuk ezt a csöpp lányt, nagy-nagy-nagy-nagy szeretettel és három idétlen macskával! :)))